Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Történet

Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak egy alacsony templom volt zsindely tetővel. Hasonló módon a mainál jóval kisebb volt a kolostor is. 1663-tól a török tisztek lakták a kolostort, a templomot pedig raktárnak használták. A templomtornyot itt is minaretté alakították. 1685 után a templomot és kolostort megújították és Sorman Péter a ferencesek milánói generálisa szentelte fel. A Rákóczi-szabadságharc alatt Bercsényi lakott a kolostorban, amit a kolostor külső falán az első emelet magasságában látható emléktábla igazol is.
 
Bercsényi a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A 19. század végén Bálinth építész tervei szerint egy újabb felújítást hajtottak végre az épületen. A kolostor könyvtárában találták meg az értékes 15. és 16. századi kódexeket (Érsekújvári, Cseh, Thewrewk (ejtsd török) és Piry-hártya (Piry János Cirjék ferences szerzetes, könyvtáros-tanárról) kódex). A 20. században a háborúk a kolostort többször komolyan megrongálták. Ennek lett áldozata a barokk díszítés és az egykori barokk feliratok, amelyek mind elvesztek. A kolostor teljes felújítása és régészeti feltárása 1978-ban kezdődött meg.

A régészeti munkák során megtalálták az eredeti kaput, amely a kocsiknak szolgált, hogy be tudjanak hajtani az udvarba, illetve a templom alatti kriptát is, melyben a városi elöljáróság és a kolostor lakosai temetkeztek.
 
Ezekből a sírokból az elhunytakat a Szent József temetőben található kriptába vitték, illetve a Kálvária dombon temették el. Felújították a folyosókat és a négyszögletű udvart, a quadrumot is. A kolostor alatt pincejáratok találhatók, melyek vélhetőleg össze voltak kötve a vár alagútrendszerével is. A kolostorban egy ideig múzeum is működött, mára az egész épület visszakerült a ferences barátok tulajdonába. A kolostor épületének egy részében 2005-ben került kialakításra a szellemi és testi fogyatékosoknak menedéket adó "védett munkahely", amely közel 20 fiatal rehabilitációját végzi a ferencesek lelki segítségével. A kolostor falán négy emléktábla látható. A külső falon Bercsényiét még 1906-ban avatták, 1991-ben helyeztek el emléktáblát Széchényi György érseknek a városalapítás emlékére. A harmadik emléktáblát az 1950-1951-ben itt fogva tartott papok és szerzetesek emlékének szentelték. A kolostor belső udvarán 2004-ben állítottak emléktáblát P. Bartalos Lajos Engelbert ferences szerzetesnek, Újvár szeretett lelkiatyjának. Az emléktábla annak a tatárszentgyörgyi közösségnek a jóvoltából készült el, ahol P. Engelbert Újvárból távozása után szolgált. A kolostorban 1991 óta ismét ferences szerzetesek élnek, a templomban magyar és szlovák nyelven látnak el lelkipásztori szolgálatot. A ferences templom mindennapjairól magyarul ezen a honlapon találhatunk információkat: http://ersekujvarofm.5mp.eu. A ferencesekről magyar nyelven a http://www.ofm.hu, angol nyelven a http:// www.ofm.org , szlovákul a http://www.frantiskani.sk olvashatnak.
a wikipédia szabad lexikonból


Érsekújvár alapítója Várday Pál esztergomi érsek volt, a településnek városi jogokat Széchényi György esztergomi érsek adományozott 1691. október 29.-én. Az ő szobra a város főterén áll, emléktáblája a Ferences Kolostor falán.
A ferences atyák 1626 óta szolgálnak a városban, kolostorukat és templomukat 1631. május 24.-én szentelte fel Pázmány Péter érsek. A török megszállás 1663-85 közötti éveiben a ferenceseknek el kellett hagyni a kolostort, de egy fennmaradt dokumentum szerint "békességgel koldulhattak", maradtak a néppel, innen a barátok elnevezés.
A kolostor könyvtárában több magyar nyelvemlék volt található, a Czech-kódex, az Érsekújvári-kódex, a Thewrewk(Török) kódex, valamint az ún. Piry-hártya.
A XVII. századból dokumentumok tanúskodnak arról. hogy a kolostortemplomban énekelték a Passiót. A XVIII. században a kolostorban szolgált Vozár Farkas ferences, aki szlovák szenténekeket gyűjteményes kiadásban jelentetett meg.
A kolostor tudós könyvtárosa és tanára, Piry Cirjék az 1848/49-es eseményekről pontos és alapos naplót írt, mely könyv formájában is napvilágot látott, Érsekújvári napló néven. Az ő nevéhez fűződik az egyik magyar jelentős nyelvemlék felefedezése a kolostor könyvtárában. A ferences atyák ösztönzésére 1842-ben algimnázium alakult, melynek tanárai hosszú ideig a szerzetesek voltak. A hagyomány szerint az iskola jelmondatát maga Vörösmarty Mihály fogalmazta meg: "A közjót szerető polgárság áldozatából, állok az ifijúság jobb nevelése miatt"
1950-ben a ferenceseket kiebrudalták a kolostorból, a berendezést elszállították, tönkretették, a nagymúltú könyvtárat elkobozták.
Leginkább a lélek templomát akarták lerombolni, de ez nem sikerült, ám jelentős sebeket szenvedett.
Az 1950-1990 közötti száműzetés után ismét ferencesek szolgálnak a templomban.
 A kitelepítések és a betelepülés miatt a város és az egyházközség etnikai arányai jelentősen megváltoztak. Az istentiszteletek két nyelven folynak, magyar és szlovák nyelven, a plébániatemplomban tartott szentmisékkel egyeztetve, így ugyanazon időben mindkét nemzethez tartozók saját nyelvük szerint vehetnek részt a szertartásokon.

p. Cirill