Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MINDENSZENTEK, HALOTTAK NAPJA

MINDENSZENTEK ÜNNEPE

NOVEMBER  1. SZERDA

 

10.00 SZENTMISE, ELŐTTE A MINDENSZENTEK LITÁNIÁJA 9.45-TŐL.
 

 

HALOTTAK NAPJA

NOVEMBER  2.
17.00  szentmise,

utána szentségimádás lesz elhunytjainkért.

 

 

 

 

 

 

Zarándokok tömege a pünkösdi Csíksomlyói búcsún

A búcsú (latinul: indulgentia) egy katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, amely a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. A búcsút a keleti ortodox egyházak nem ismerik el, a protestáns egyházak pedig kifejezetten tagadják.

A katolikus tanítás szerint a bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe, viszont a bűn "nyomai", pl. a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben); ezért, valamint a bűnnel együttjáró károkozás miatt szükségünk van vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek az "ideigtartó" büntetésre, a "tisztítótűzbe" is. A teljes búcsú az "ideigtartó" büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadít meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja.
A búcsú eredeti neve "elengedés" (latinul: indulgentia) volt. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar "búcsú" kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által.
A búcsújáró hely olyan kegyhely, ahol szentek ereklyéi, illetve tiszteletükhöz kapcsolódó kegyképek, szobrok stb. meglátogatása révén búcsú nyerhető el (pl. Mária-kegyhelyek).
A búcsú kapcsolódhat a templomok védőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez is.

 

A katolikus egyház tanítása a búcsúkról

"A búcsú Isten színe előtt, a már megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése, amelyet a katolikus hívő, aki megfelelően felkészült, és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az Egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abban részesítheti tagjait" (A Katolikus Egyház Katekizmusa, n. 1471).
A búcsúk tana lényegében három hitigazságon alapul:

  • tartozás (a szentségi gyónás után is fennmaradhat a bűnökért járó ideigtartó büntetés, amelyet vagy itt a földön vagy a tisztítóhelyen kell levezekelni);
  • kincstár (amelyet Krisztus kínszenvedése és érdemei alkotnak, a boldogságos Szűz és a szentek imáival és jótetteivel együtt és amelyet az egyház hivatalosan kezel),
  • alkalmazhatóság (a szentek közösségében vagy Krisztus misztikus testének természetfölötti szolidaritásában).

A búcsúk elnyerésének hasznosságát - melyet ünnepélyesen a trentói zsinat fogalmazott meg (Dekrétum a búcsúkról, 25. ülésszak, 1563. december 4.) - VI. Pál pápa is megerősítette az Indulgentiarium doctrina kezdetű apostoli konstitúcióban (1967. január 1.): a lelkek üdvössége rendjében a búcsú javára válik nemcsak az egyes lelkeknek, hanem az egész keresztény társadalom életének, mert figyelmeztet a bűn gonoszságára; továbbá a szeretet gyakorlására serkent, amikor az elhunyt hívek javára ajánljuk; ugyanígy felébreszti az Istennel való teljes kiengesztelődés reményét.

A búcsú elnyerésének követelményei

Alapfeltétel a búcsú elnyerésének vágya.

A "teljes felkészültség"

A kegyelem állapota nélkül nem lehet búcsút nyerni.

A három "feltétel"

A "feltételeket" húsz napos időtartam során lehet teljesíteni annak a "jó cselekedetnek" a végrehajtása előtt vagy után, amely a búcsú elnyeréséhez szükséges az előírás szerint (a halálos bűn állapotában lévő hívőnek azonban "jó cselekedet" végrehajtása előtt kell meggyónnia). A húsz napon belül egyetlen szentgyónás is elegendő több búcsú elnyeréséhez (ha a hívő a kegyelem állapotában marad), miközben a másik két "feltételt" minden újabb búcsú elnyeréséhez teljesíteni kell.

A jó cselekedet

A jó cselekedet lehet vallásos, irgalmassági, vagy bűnbánati.

  • Vallásos cselekedet: egy templomban vagy más megadott helyen végezzünk vallásos zarándoklatot liturgikus szertartással vagy ájtatossági gyakorlattal egybekötve, vagy végezzünk egy vallásos látogatást.
  • Irgalmassági cselekedet lehetséges típusai:
    • látogassuk meg szükséget szenvedő vagy nehézséggel küzdő testvéreinket és megkülönböztetett figyelemmel forduljunk hozzájuk, "mintegy zarándoklatot végezve a bennük jelen lévő Krisztushoz".
    • jelentős hozzájárulással támogassunk vallási vagy szociális jellegű művet;
    • szabad időnk jelentős részét szenteljük közérdekű tevékenységnek,
    • válasszuk a személyes áldozathozatal hasonló formáit.
  • Bűnbánati cselekedet: legalább egy napon tartózkodjunk a felesleges fogyasztástól, vagy böjtöljünk, vagy tartózkodjunk a húsételtől (vagy más élelemtől az egyes püspöki karok utasítása szerint), arányos összeget fordítva a szegények javára.

(Szükség van egy különleges teljesítményt jelentő "jó cselekedetre": pl. a "bűnbánati cselekedethez", nem elegendő, ha pusztán arra korlátozzuk tettünket, amit a böjtölés vagy az önmegtartóztatás törvénye ír elő. Nem nyerhető el búcsú, ha a "jó cselekedetet" nem a rendelkezések által meghatározott módon végezzük el -- kivéve azokat az eseteket, amelyek a rendelkezésekben felsorolt törvényes akadályoztatások közé tartoznak, illetve amelyekben a gyóntató változtatja meg a feltételeket. Akit betegség, vagy más súlyos indok akadályoz abban, hogy zarándoklaton, vagy közösségében (családban, plébánián, stb.) ájtatossági gyakorlatokon vegyen részt, a búcsú elnyerése érdekében lélekben kapcsolódhat a résztvevőkhöz, felajánlva Istennek imáit és szenvedéseit.)

 

Teljes és részleges búcsú

A búcsú lehet teljes vagy részleges: Amennyiben nem áll fenn a "teljes felkészültség" vagy nem teljesül a három "feltétel", a "cselekedet" végrehajtása után az elnyert búcsú nem lehet teljes, csak részleges. (Kivételt képeznek a törvényes akadályoztatottság esetei, amelyeket a rendelkezések felsorolnak, illetve azok az esetek, amikor a gyóntató megváltoztatja a búcsúnyeréshez előírt cselekményeket vagy feltételeket.) A teljes búcsúkhoz szükséges továbbá a szív megtérése: vagyis hogy Isten első helyre kerüljön életünkben, s mentesek legyünk még a bocsánatos bűnökhöz (bármilyen hibához) való szándékos ragaszkodástól is.
A teljes búcsú naponta csak egyszer nyerhető el, saját magunk és elhunyt szeretteink számára. A tisztítótűzben szenvedő lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. Ezért számukra teljes búcsú nyerhető el. Földön élő embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak - amíg a földön él - magának is van módja búcsú nyerésére.

 

 

 

Teljes búcsúk elnyerése Mindenszentek ünnepén, azaz Halottak Napján

l.
Mostanában nem népszerű a búcsú.

Egy olyan világban ahol Észak-Amerika és Nyugat-Európa jómódú rétegei egy egészen kicsit sem hajlandóak mérsékelni eszelős és önpusztító fogyasztásukat azért, hogy segítsenek azokon a milliókon, akik a legelemibb javakhoz sem jutnak hozzá, az ember ne várja, hogy a szolidaritás népszerű lesz.

A búcsú pedig nem más, mint szolidaritás.

Isten ránk, a földön élőkre, vagy azzal a szép kifejezéssel, amit úgy szeretek, a küzdő Egyházra bízta a szenvedő Egyházat vagyis a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Ők nem tudják a saját szenvedéseiket csökkenteni. Azt mi tehetjük meg.
.
Persze a tisztítótüzet sem kell feltétlenül a 19. századi népszerű olajnyomatok mintájára elképzelni. Talán jobb egyáltalán nem elképzelni.
.
Elég azt világosan látni, hogy az emberek többsége halála pillanatában nincs abban az állapotban, hogy közvetlenül beléphessen a Szentháromságos Isten szeretetközösségébe. Ehhez sokat kell tisztulnia. Ez pedig fájdalmas.
.
Isten rengeteg féle segítséget ad nekünk ahhoz, hogy eljussunk a Vele való szeretetközösségbe. Azt a tisztuló lelket, aki elnyeri a búcsút, Isten azonnal eljuttatja a tisztaságnak abba az állapotba, hogy beléphet a Szentháromság közösségébe.

Nem érdemes azzal az eleve megoldhatatlan problémával birkózni, hogy amit mi itt időnek hívunk, az ott micsoda. Pontosan elég azt látni, hogy van egy eszköz a kezünkben, amivel valakinek a szenvedését csökkenthetjük vagy megszüntethetjük.

S ettől kezdve csak az a kérdés, fontos-e számunkra, hogy mások szenvedését csökkentsük vagy megszüntessük.

II.
"A teljes búcsú elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt, és teljesíteni kell három föltételt: szentgyónás, szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára. Ezenfelül szükséges, hogy ki legyen zárva minden bűnös ragaszkodás, beleértve a bocsánatos bűnöket is. " (Indulgentiarum Doctrina)

November 2-án a "búcsúval ellátott cselekmény" egy templom vagy kápolna meglátogatása és ott egy Miatyánk és egy Hiszekegy elimádkozása, november 1. és 8. között pedig egy temető meglátogatása. Tehát ha ezt megtesszük és teljesítjük még a fenti három feltételt (egy gyónás húsz napig érvényes ebből a szempontból), teljes búcsút nyerhetünk.

2-án kizárólag a halottak javára 1. és 8. között talán a saját javunkra is, de a halottak javára biztosan, amelyet felajánlhatunk konkrét meghaltak számára is, de rábízhatjuk Istenre is, hogy a tisztítótűzben szenvedő lelkek közül kinek a javára használja az általunk szerzett búcsút.

Ha az ember most minden búcsúnyerési lehetőséggel él, akkor mától összesen 9 búcsút szerezhet és ajánlhat fel a tisztítótűzben szenvedő lelkek javára 8.-ig.

Mivel ilyen csekélységgel hatalmas segítséget tudunk adni a szenvedő Egyház tagjai számára, kérek minden katolikus olvasót, hogy ezen a héten éljen ezzel a lehetőséggel, szerezzen minél több búcsút és ajánlja fel a környezetében meghaltak vagy általában a tisztitótűzben szenvedők javára.